Kényszermunkatábor a Mátrában


Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. 



 A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket.




 A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetőt, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól.





 Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult. Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett.



  A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből. Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmű, melyen mindig van koszorú, virág. A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható.

Fotó: Nagy Gábor
Szöveg: www.recsk.hu

10 izgalmas hely az északi parton, amit télen is érdemes felkeresni

Mi már láttuk ezeket a helyeket, gyere nézd meg velünk te is!



 A Balaton északi partján rengeteg kikapcsolódási lehetőséget találunk a téli időszakban is. Geológiai, kulturális, természeti képződmények, múzeumok, bemutatóhelyek tömkelegével találkozhatunk ha erre járunk. A cikkben tíz olyan helyet mutatunk be, amit mi már láttunk és érdemesnek tartunk arra, hogy te is megnézd a Balaton partján.



1. Tájház - Balatonkenese



  Balatonkenese, jól ismert üdülőtelepülés a Balaton keleti partján. A fővárosból, ha az északi part felé utazunk, Akarattya után az első település, ahonnan a vonatról megpillantjuk a "magyar tengert". A település első említése a veszprémvölgyi apácakolostor alapító okiratában van, Knésa néven. Évszázadokon át volt egyházi birtok, földesurai a görög apácák, majd a győri jezsuiták voltak. Kenese lakossága főleg halászattal, szőlő- és földműveléssel foglalkozott.1532-ben már mezővárosként említik a települést. Ide hívta tanácskozásra a magyar országgyűlést II. Ferdinánd, hogy egy közös sereggel győzzék le a török seregeket, de terve nem valósult meg. A település lakossága a török hódoltság alatt, mint sok más település lakossága, nagyon megfogyatkozott. Különböző járványok is tizedelték az embereket. A reformáció ideje alatt sokan tértek át a reformátusokhoz, és ehhez évszázadokon keresztül hűségesek is voltak. 

A 18.század végén 150 jobbágytelekre sorban épülnek a házak. az 1858-as kataszteri térképen tisztán kivehető a Kossuth utca 6. szám alatt lévő, ma Tájházként üzemelő épület, akkor Sipos Ferenc tulajdona. 

A Balaton-melléki népi építészet jegyeit magán viselő épület, mára szépen rendbetéve a város egyik fő látványossága. Elrendezése: első szoba, pitvaros szabad kéményes konyha, hátsó lakószoba, éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló, majd 1926-ban nyári konyha az épülettel szemben. A ház első két helysége előtt boltíves tornác, falazott mellvéddel. Mivel a ház védett volt, így nem esett áldozatul az 1960-ban kezdődött település átépítéseknek. Az épület ma is terméskő talapzaton, vályogból és égetett téglából áll. A konyha és a pitvar boltozott, a szobák és a többi helység gerendás fafödémet kapott. A tető náddal van borítva. 1991-. június 16.-án nyitották meg a látogatók előtt, egy alapos felújítás után. Az első, régen úgynevezett tiszta szobában, ma a település helytörténeti emlékei kaptak helyet. A konyha és a lakószoba pedig korhű berendezési és használati tárgyakkal van berendezve.

2. Koloska-völgyi Vadaspark - Balatonfüred



Balatonfüred városa, hazánk egyik legismertebb üdülőhelye. A Balaton északi partján a Tihanyi-félsziget lábánál található település nem csak fürdőzési lehetőségeiről, hanem a pezsgő kulturális életéről is híres. Mindezek mellett pedig geológiai bemutatóhellyel egy vízi látogatóközponttal és egy ingyenesen látogatható vadasparkkal is rendelkezik. Mi most a Bakony erdeinek nagyvadfajait bemutató Koloska-völgyi Vadasparkban jártunk. Balatonfüred városrészében, Balatonarácson a Koloska-völgy szájánál találjuk Magyarország legfiatalabb vadasparkját, ami nem mellesleg ingyenesen látogatható. 

A több hektáros területen, amit a Bakony Erdő Zrt. üzemeltet, Magyarország erdeinek vadjai találhatóak meg. 

Hatalmas élmény kicsiknek és nagyoknak testközelből megismerni ezen állatokat. Ha szerencsénk van, akkor Böbét a gímszarvas tehenet meg is simogathatjuk olyan közel merészkedik, míg társai a távolból szemlélik mindezt. A területen a gímszarvasok mellett, dámszarvas, muflon, őz, különböző fácánfajok, fürjek, vadkacsák találhatók.

3. Vörösberényi templomerőd - Balatonalmádi


A középkori Szárberény (ma Vörösberény) a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. A település legkorábbi említése egy 1109-ben kelt oklevélben tűnik föl, templomát először 1297-ben említik.
 A Vörösberényi református templom XII-XIII. századi, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magánviselő erődtemplom. A kőfallal kerített templom tömeghatásában érződik a középkori eredet, belépve azonban barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad. A román-gótikus templomot a XVIII. században barokk stílusban átépítették. 

A templom műemléki helyreállítását 1967-ben végezték, melynek során megőrizték a templom XVIII. századi állapotát, érzékeltetve a középkori szentély és mellékkápolna helyét. A templomot lőréses, támpilléres erődfal veszi körül.

 Az erődtemplom - mely szerepel a műemlékek országos jegyzékében - mint Balatonalmádi (Vörösberény) legősibb épülete megjelenik a város címerében is. A ma is működő református templom színvonalas zenei programok helyszínéül is szolgál.

4. Tihanyi Piac - Tihany


Tihanyban a RÉV mellett található az ország egyik leghangulatosabb piaca. A környék őstermelőinek és kézműveseinek a portékai mellett, találhatunk itt antik bútorokat, hangszereket. nem mellesleg pedig a hasunkat is megtömhetjük, jobbnál-jobb lacipecsenyékkel. Az árusok és a vásárlók megállnak egymással beszélgetni. 

Itt nem csak vásárolni tudunk, hanem megtudjuk a termékekről mikor és hogyan készült.

 A környék kézműves sajtjai, lekvárjai, szörpjei mellett füstölt árut is a kosarunkba tehetünk. Találunk itt sokféle régiséget, és ha szerencsénk van bagatel összegekért vehetünk csodaszép darabokat. Ha Tihanyban jár, legalább akkora élmény lesz meglátogatni a piacot, mint bármely más nevezetességet. Ne hagyja ki!

5. Aszófői templomrom - Aszófő


Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként. 

A templom a 13. században épült, román stílusban.

 Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templomok mintavilágához. A templom szentélyénél kiástak egy romai kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás mellett van felállítva. Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, ami a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodik.

6. Szigligeti vár - Szigliget


 A Balaton váraként is emlegetett Szigligeti várat, a Balaton felvidéken, a középkorban még szigetként működő vulkanikus kúpra emelték. 1260 körül a bencések építették a vár legrégebbi részét, ami a mai legmagasabban fekvő két torony és a közötte elhelyezkedő palotaszárny. Ekkor indult a vár története, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, és a Balatonra. A Pannonhalmi bencések vára annyira tetszett Béla királynak, hogy megszerezte tőlük. Közel kétszáz évnyi királyi tulajdonlás után, I. Ulászló adományozza Némai Kolos Jeromosnak. Pár év elteltével az Újlaki család kezére kerül. Az 1500-as években a védők feladják a várat, az enyingi Török Bálint nevében felvonuló ostromlók előtt. Török Bálint adománylevélben kapta a várat Hausburg Ferdinándtól. Martonfalvay Imre az ostromló sereg vezetője, átépítteti, kibővítteti a várat. 

A török hódoltság idején kivette a részét a vár a végvárak sorában. A 15. században már elavult várnak számított. Somogyból a török gyakran csónakkal járt át, hogy kirabolja a magyar keresztény falvakat. 

Szigliget vesztét egy villámcsapás okozta, amely abba a felső várban lévő toronyba csapott, amelyben a lőport raktározták. Ha ez nem lett volna elég, akkor I. Lipót rendelete, miszerint minden magyar várat le kell rombolni, megadta a kegyelemdöfést az erősségnek. Ma a várnak csak romjai láthatók a hegy csúcsán, és csupán elképzelni tudjuk, hogy hogyan is nézhetett ki egykor ez a csodálatos vár. Ma hasonló panorámában gyönyörködhetünk, mint egykor a várlakók, csak azzal a különbséggel, hogy akkor a Tapolcai-medence nagy részét még a Balaton vize mosta. A vár mellett nem csak elhalad az Országos Kék Túra útvonala, hanem a vár pénztárában találjuk az új szigligeti igazolópecsétet. Érdemes ellátogatni a várban, ha a környéken járunk, mert fantasztikus  a története, a kilátás és a falu szépsége is lenyűgöző.

7. Ecséri templomrom - Révfülöp

Az ecséri, vagy ecsérpusztai templomrom a 12. században épült, román stílusban. A falu a mai Révfülöp és Kővágóörs közötti területen állt. 1548-ban a török porig égette, csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak. A falut elsőként egy 1082-ben írt oklevélben említik. A falu papját egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvassuk. A templomot csak később 1353-ban említik. A templom építéséshez feltehetőleg felhasználták egy romai kori épület köveit. 1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővíteti a templomot.  Előcsarnokot, sekrestyét építtet és gótikus stílusban átépíti az épületet. 

Ritka a környéken, hogy egy falu temploma háromhajós legyen, és íves záródású szentéllyel rendelkezzen. A feltáráskor a szentély lépcsői előtt, az Ecséri család sírjait fedezték fel. 

Az épület egyes részein a vakolat és a freskók is láthatóak, amin Szent Kristóf ábrázolást találtak. A nyugati oldalon álló toronynak csupán az alapjait találták meg. Áll még a karzatra vezető lépcső egy része, és a gótikus, háromíves fal. Megtalálták a keresztelőmedencét is. A templomot körbevevő kőfal, a temetkezési helyet jelőlte ki. Mellette a paplak alapozása van feltárva. A föld alatt pedig, az a magyar középkori falu, amit a törökök a földig égettek, lakóit elhurcolták. A falu eztán elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pusztulni kezdtek. A templom és a falu feltárását 1962-ben kezdték el. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. 1963-ban a templomromot konzerváltatták. A millenium évében a romokat felújították.

8. Fülöpi templomrom - Révfülöp


A fülöpi templomrom, Révfülöp belterületén található, közvetlen a Révfülöp vasútállomás mellett. Az 1211-ben először említett Fülöp falu, egyhajós templomának romja. A viszonylag jó állapotban megmaradt templomrom ma műemlék. A Révfülöpön található rom, könnyen megközelíthető. közvetlen a vasútállomás mellett a település belterületén tekinthető meg. 

A XIII. században épült templom a török időkben néptelenedett el a faluval egyben. 

A szépen fennmaradt falakat 1953-ban, a Műemléki Hivatal konzerváltatta. 2000.-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felújíttatta. A középkorban a Pilip praedium névre hallgató falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, és már az Árpád korban rév átkelőhely volt. Az aprócska halászfaluhoz tartozott az egyhajós, oldalt sekrestyével rendelkező templom.

9. Avasi templomrom - Szigliget


Több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét, a XIII. századra teszi a templom építését. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak. 

Később a szigligeti vár tartozéka lett és annak sorsában osztozott.

 A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint nincsenek lakói. A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.

10. Vadászati Múzeum - Keszthely


Keszthely legimpozánsabb és egyben legismertebb épületegyüttese a Festetics grófok egykori, Balaton parti rezidenciája, a Helikon kastély. E kastélyhoz tartozó új épületben kapott helyet a vadászati kiállítás, amely több világrekorder trófeát is magában foglal. 
A Festetics család nagy vadász hírében állt, de sajnos a kiállítás nagyon kevés általuk lőtt vad trófeáját tartalmazza. Gróf Festetics Tasziló, aki nagy mecénása volt a városnak is, által lőtt gím agancsa látható a pénztárral szemben elhelyezve egy oszlopon, még az eredeti feliratozással. Egy tárolóban elhelyezve pedig több vadászati okmány és jegyzék látható. 

A kiállítás olyan nem csak a szakmában ismert személyek trófeáit, sőt személyes tárgyait is tartalmazzák, mint Ferenc József, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán. 

Többen világszerte vadásztak, és írtak a mai napig olvasott vadászati könyveket. A kiállításon megtekinthetjük Széchenyi Zsigmond egyik fegyverét is. Hidvégi Béla hatalmas vadászzsákmányát az emeleti részen tekinthetjük meg élőképekben. Az utolsó termekben pedig vadász használati és berendezési tárgyakat láthatunk.



   Ha a Balaton ezen részén járunk érdemes megnézni a Vadászati Múzeumot is, nagy élmény nem csak szakmabelieknek és gyerekeknek, hanem mindenkinek.

Fotók: Nagy Gábor, Nagy Gáborné